Fajtaspecifikus információk – Tenyésztési szabályzat kivonat

Melyek a Tenyésztésre kiemelt státusz feltételei?
  • CEA: Klinikai mentes vagy genetikai mentes v. hordozó
  • PRA: Mentes (Klinikai vagy genetikai vizsgálat)
  • HD: Mentes vagy majdnem mentes (A vagy B) (Klinikai vizsgálat)
  • MDR1: Mentes vagy hordozó (+/+ vagy +/-) genetikai vizsgálat
  • Terelő képességvizsga „megfelelt „ minősítés( NHAT) vagy terelő munkavizsga (HWT)
    vagy karakterteszt 75-100 pont között, vagy BH vizsga
  • Tenyésztésre javasolt tenyészszemle eredmény

A szülők igazolt eredményeiből egyértelműen következő „genetikailag mentes” utódoknál a szülők genetikai vizsgálatáról szóló igazolás elfogadott, nem szükséges elvégeztetni az adott vizsgálatot az utódnál is. Ezt az adatot a törzskönyvön és a származási lapon fel kell tüntetni.

Mi a különbség a sheltie és a collie között?

A két fajta küllemében, jellemükben, habitusukban is vannak fellelhető hasonlóságok, ám a sheltie jóval aktívabb és hangosabb, termetében sokkal kissebb.

Hogyan ápoljam a sheltie szőrét?

A sheltie szőre dupla, puha aljszőr és durvább fedőszőr jellemzi. Az aljszőrét általában évente kétszer vedli, melyet alapos fésüléssel és fürdetéssel tudunk segíteni. Érdemes azonban gyakrabban fésülni, nagyjából kéthetente, hogy a füle mögötti puhább szőr, illetve a hajlokban ne csomósodjon. Nyírni a fajtát nem szabad, hiszen ezzel a dupla szőr elveszíti funkcióját és nem védi meg a kutyát sem a hidegtől, sem a melegtől. Viszont ritkítani a fülszőrét, illetve a talpáról és mancsáról lelógó hosszabb szálaktól érdemes megszabadítani.

Melyek a sheltie hivatalos színváltozatai?

A sheltie-t 5elismert színváltozatban tenyésztik. Ezek a következők:

  • Sable: minden árnyalat a világos aranytól a telt mahagóniig. Világos szalmaszín és krémszín fölöttéb nem kívánatos.
  • Tricolor: túlnyomórészt fekete, a fejen és a lábakon cserszínű rajzolatokkal. A rozsdaszín a fedőszőrzetben egyáltalán nem kívánatos.
  • Blue-merle: túlnyomórészt világos ezüstös kék, fekete vagy enyhén feketén márványozott foltokkal. A telt cserszínű rajzolatok kívánatosak, hiányuk azonban nem kifogásolható. Nagy fekete foltok, pala vagy rozsdaszínű beütés (csillogás) sem a fedőszőrzetben sem az aljszőrzetben nem kívánatos. A szemük lehet részben, vagy egészben kék színű.
  • Bi-black: fekete és fehér, cser jegyek nélkül.
  • Bi-blue: tulajdonképpen blue-merle cser jegyek nélkül. A szemük lehet részben, vagy egészben kék színű.
  • Fehér rajzolatok: mindegyik felsorolt színváltozat mutathat több kevesebb jellemző fehér rajzolatot. Az alábbi rajzolatok előnyösek: teljes vagy résztbeni gallér, fehér szegy, fehér lábak és mancsok, fehér farokhegy. Az orrháton és a koponyán előfordulhat egy-egy hosszú fehér folt.

Megengedett párosítási színkombinációk: sable + sable, sable + tricolor, sable + bi-black, tricolor + tricolor, tricolor + blue-merle, tricolor + bi-blue, tricolor + bi-black. A blue-merle + blue-merle, illetve a blue-merle + bi-blue párosítás nem megengedett.

Milyen betegségekre hajlamos a sheltie?

CEA (Collie Eye Anomaly): Veleszületett, öröklődő szembetegség. A szem fejlődésének olyan zavara, amely esetén az ideghártya (retina), az érhártya, a látóideg és az ínhártya károsodik. A károsodás különböző mértékű lehet, az enyhétől egészen a vaksághoz vezető súlyosságig. Az enyhe fokú érintettség rendszerint nem okoz problémát a kutya látásában, és nem válik súlyosabbá az idő előrehaladtával sem. Klinikai teszttel, illetve genetikailag is szűrhető.

PRA (Progressive Retinal Atrophy): Öröklődő szembetegség. A retina degeneratív elváltozása, mely fokozatosan romlik és vaksághoz vezethet. Klinikai teszttel, illetve genetikailag is szűrhető.

DM (Degenerative Myelopathy): Elsősorban az idősebb kutyák progresszív gerincvelő betegsége, mely általában 8 éves kor után jelenik meg. Egyfajta autoimmun betegség, ahol a kutya immunrendszere megtámadja a központi idegrendszer sejtjeit, aminek következtében a kutya fokozatosan lebénul. A bénulás a hátsó lábakon kezdődik, majd végső stádiumban a légzőizmok is lebénulnak. Genetikai teszttel szűrhető.

MDR1 (Multi Drog Resistance): Valójában ez nem egy szó szoros értelmében vett betegség, hanem az MDR1 gén mutációja. Az MDR1 gén P-glikoproteint kódoló gén, mely segítségével a vér-agy gáton átjutó bizonyos gyógyszerek toxikus anyagai ki tudnak választódni, és így nem halmozódnak föl az agyban. Az MDR1 gén mutációja esetén ez a fehérje nem képes termelődni, aminek következtében a toxikus szerek az agyban felhalmozódva mérgezést idéznek elő és neurológia tüneteket okoznak (pl.: remegés, szédülés, légzési nehézség, erős nyálzás, mozgáskoordinációs problémák, eszméletvesztés, halál). Azok a kutyák, akik ezt a hibás gént hordozzák, teljesen egészséges életet élnek, csupán olyan hatóanyagú gyógyszerekkel és féreghajtó készítményekkel kell kezelni őket, amik nem okoznak problémát náluk. Genetikai teszttel szűrhető betegség.

vWDIII (von Willebrand szindróma): A Von Willebrand kórképében a kutya szervezetéből hiányzik az az anyag, amely segítségével a vérlemezkékből vérrög képződik, és stabilizálja a VIII. faktort a véralvadás folyamatában. Ez az anyag, az úgynevezett von Willebrand-faktor. A vér hiányos alvadása miatt a Von Willebrand-betegségben szenvedő kutyák sérülés után túlzottan véreznek; ez hasonló az emberi hemofíliához (vérzékenység). A fő tünet a jelentős vérzés, mely sebesülés vagy műtét során fordul elő. Ezekben az esetekben a véralvadás egyszerűen nem a normális idő alatt zajlik le, és a vérzés kiterjedhet. A Von Willebrand-szindrómában szenvedő kutyánál kialakulhat orrvérzés vagy fogínyvérzés, illetve előfordulhat még a gyomorban vagy a belekben is, ilyen esetekben a széklet lehet véres, fekete és kátrányos. A kutyák vizeletében is megjelenhet vér. Ízületi vérzések is előfordulhatnak, az ízületi gyulladáshoz hasonló tüneteket okozva. A Von Willebrand-szindróma diagnózisánál a Von Willebrand faktor előfordulását vizsgálják a vérben. A betegségben szenvedő kutyák kezelés nélkül elvéreznek a műtét után vagy akár olyan sérülés során is, amit normál esetben kevésbé életveszélyes sérüléseknek tekintünk. A Sheltie-re a hármas típusú betegség jellemző. Genetikai teszttel szűrhető.
forrás: https://www.haziallat.hu/kutya/betegseg-gyogyitas/von-willebrand-kor-betegseg-kutya-verzekenyseg/2986/

HD & ED:A csípő- és könyökízületi diszplázia előfordulása nem kimondottan jellemző a fajtára, de érdemes lehet szűrni.

Mit tegyél, ha sheltie-t szeretnél?

Mérd fel neked való-e a fajta, olvass utána alaposan. A sheltie nem alkalmas kizárólag kinti tartásra, hiszen nagyon igényli gazdája közelségét. Keress fel egy számodra szimpatikus tenyésztőt, valószínűleg várni kell a kölyökre, mivel viszonylag kevés tenyésztő van. Mindenképp törzskönyvezett, egészségügyi szűrésekkel rendelkező szülőktől származő kölyköt válassz!